Egereken v�gzett k�s�rletek sor�n kider�lt, hogy az �llatok agy�ban mozg�s hat�s�ra agyuk azon r�sz�n k�pz�dnek �j sejtek, amelyet az emberekn�l az id�skori, de val�j�ban m�r 30 �ves kort�l kezd�d� mem�riahanyatl�ssal hoznak �sszef�gg�sbe. A szakemberek m�gnesesrezonancia-vizsg�lattal (MRI) figyelt�k meg mind az egerek, mind a 11 k�s�rleti alany agy�t mozg�s el�tt �s ut�n. A k�s�rletben r�szt vev� 11 ember egy h�romh�napos aerobiktanfolyamot csin�lt v�gig, �gy v�lt kimutathat�v� a testmozg�s hat�sa. "Egyetlen kor�bbi kutat�s sor�n sem vizsg�lt�k m�dszeresen a hippocampus k�l�nb�z� r�gi�it, m�g kev�sb� azt, hogy mely r�gi�kra hat a testmozg�s legink�bb" - �rta dr. Scott Small neurol�gus, a kutat�s vezet�je, a New York-i Columbia Egyetem Orvostudom�nyi K�zpontj�nak munkat�rsa az Amerikai Tudom�nyos Akad�mia kiadv�ny�ban (PNAS). A kutat�k azt is megfigyelt�k, hogy a sz�ban forg� agyter�let v�rell�t�sa ann�l nagyobb volt, min�l edzettebb volt a delikvens."A k�vetkez� l�p�s annak meghat�roz�sa, hogy mely testmozg�sok a leghat�konyabbak a tudati folyamatok jav�t�s�ban �s a mem�riahanyatl�s cs�kkent�s�ben, hogy id�vel az orvosok el��rhass�k: a p�ciensek milyen fizikai gyakorlatokat v�gezzenek mem�ri�juk fejleszt�se �rdek�ben" - �rta a szakember.